ÉLETFA Segítő Szolgálat Egyesület
4025 Debrecen, Apafi u. 117.
Tel.:+36-20-9462-604

2014. feb. 12., szerda, 10:59
Együtt Hajdúhadház közösségért
2013. március 28. A Svájci Civil Alap által támogatott "Együtt Hajdúhadház közösségéért" elnevezésű két éves programunk április elsején indul. Célunk a településen élő háromezer cigány lakos közösségi integrációjának elősegítése, a diszkrimináció és szegregáció csökkentésére önszerveződő, a helyi erőforrásokat mobilizáló, önfenntartó folyamat indítása. Képünk a mai programirányító stáb ülésén készült.
2014. feb. 12., szerda, 10:57
Roma ügyi szakértők a vendégeink
2013. március 27. Ma Vajdácskán a TÁMOP 5.1.3/2-Bodrog menti felzárkóztató programunkkal, közösségi munkás-önkéntes koordinátoraink és szomszédsági önkénteseink munkájával ismerkedett egy nyolc (4 szerb és 4 bosnyák) fős delegáció, melyben helyet kaptak romaügyi szakértők, roma civil szervezetek és helyi/központi igazgatás szakemberei. A program a Külügyminisztérium által létrehozott magyar UNDP (ENSZ Fejlesztési Program) Trust Fund keretében valósult meg. Képünkön Kuik István vajdácskai polgármester köszönti a delegációt.
2014. feb. 12., szerda, 10:48
"Multikulturális társadalom és konfliktuskezelés"
2013. március 3. Csapatunk ma szerencsésen megérkezett Jeruzsálembe, és holnap elkezdődik a "Multikulturális társadalom és konfliktuskezelés" izraeli-német-magyar szeminárium.
2014. feb. 12., szerda, 10:42
2013. február 17., 18:20 Giczey Péter vendégjegyzete a Hajdú-bihari Naplóban, 2013. február 16-án. Közgazdászok az utóbbi időben gyakran emlegetik, hazánknak kevésbé gazdasági, inkább társadalmi problémái vannak, ami akadályozza a gazdasági fejlődést, a foglalkoztatás bővülését. Ezeket kellene orvosolni a válságból történő kilábalás érdekében. Magam is egyetértek ezzel: bajaink orvoslására sokkal több beruházásra lenne szükség a humán erőforrásba, az emberekbe, a helyi közösségekbe, a társadalomba. Társadalmi bajaink okozói közül most csupán egyet veszek górcső alá, ami központi szerepet játszik, mégpedig a társadalmi, állampolgári aktivitást. Ugyanis a gazdasági fejlődést leginkább az állampolgárok inaktivitása gátolja, és ez nemcsak a szűken vett gazdasági szférában értendő, hanem a közügyekben, a személyes és közösségi kapcsolatainkban, társadalmi szervezeteinkkel, intézményeinkkel kapcsolatban egyaránt. Mindez kihat az emberek gazdasági aktivitására. Évszázados probléma ez valójában, hiszen társadalmi fejlődésünk során a valódi állampolgári lét – hogy beleszóljunk, alakítsuk közügyeinket helyi és össztársadalmi szinten –, megélésére és gyakorlására generációknak igen kevés lehetősége nyílott. Akár a huszadik századot, ha nézzük, az emberek életét felülről irányították, király-császár, kormányzó vagy pártfőtitkár képében. Az állampolgár alattvaló volt, a fent meghozott döntések lenti végrehajtója, és nem is vártak el tőle mást. Valójában a rendszerváltás óta nyílt lehetőségünk, hogy teljes állampolgári életet élhessünk, de ezzel a lehetőséggel csak korlátozottan tudtunk élni, hiszen nem ehhez voltunk szokva. Nem épültek ki azok a készségek, nem gyakorolhattuk be azokat a technikákat korábban, egyénileg és társadalmilag, melyek szükségesek az aktív állampolgári léthez. Több mint húsz éve immár gyakorolhatjuk, de tudnunk kell, mindezek társadalmi szinten lassan tanulhatók, sok idő kell beépülésükhöz. Természetesen lehet ezt gyorsítani, ehhez van szükség beruházásra a társadalomba, olyan beruházásokra, melyek a cselekvő állampolgárság technikáit teszik elsajátíthatóvá, a közügyekbe beleszólást és a közösségi, állampolgári részvételt ösztönzik, bátorítják. A napokban hoztuk nyilvánosságra a szakmai műhelyeink által készített Közbizalom 2012 elnevezésű országos kutatásunk – ezeket a felméréseket évente készítjük 2005 óta – eredményeit. Ebből most az állampolgári aktivitásra vonatkozó megállapításainkból idézek néhány részletet. Arra kérdésre, hogy a megkérdezett mennyire tud valamilyen befolyással lenni a lakóhelyét érintő döntésekre, a tavalyihoz képest erősödést látunk. Bár általánosan véve még mindig pesszimisták a megkérdezettek, tehát a saját befolyás esélyét inkább negatívan értékelők vannak többségben, megállapíthatjuk, hogy a korábbi időszakhoz képest pozitív elmozdulást tapasztaltunk. A következő kérdésünk arra irányult, tett-e ilyen lépéseket az elmúlt tizenkét hónapban? A válaszokból az derült ki, továbbra is a helyi önkormányzatok tájékoztató csatornáit használják a legtöbben. Különösen igaz ez a középkorú és az idősebb lakosság körében. Legnagyobb arányú növekedés az (internetes) petíciókat aláírók arányában történt, ezt követi az akciókra felhívó cikkek, videók megosztása, majd a nyilvános gyűléseken részt vevőké. Az idősebbek főként tradicionális lépéseket: a döntéshozás résztvevőinek felkeresését és a helyi tájékoztatási eszközök rendszeres használatát, a fórumokon-gyűléseken való megjelenést preferálják. A fiatalok a direktebb protest: a tüntetés, a tiltakozó megmozdulás, a petíció aláírása és az internetes akciók aktív alkalmazói. Az internet használata a közpolitikai aktivitásokban évről évre határozottan emelkedik. Összességében azt látjuk, ha lassan is, ha kicsit is, de nőtt az állampolgárok aktivitása. Mi a helyzet szűkebb pátriánkban? Ugyan nem történt megyei vagy városokra bontás a kutatásban, de, azt látom, és talán a Kedves Olvasó is megerősíti tapasztalataik alapján, mifelénk is érzékelhető az aktivitás enyhe növekedése. Egyre többen, állampolgárok, szólalnak meg közügyekben, kezdeményeznek olyan gondolkodást, mely a döntések befolyásolására, kontrolljára, sőt, állampolgári cselekvésre, a közügyekben való részvételre irányul. Ezek elsősorban a lakókörnyezet problémáinak orvoslására, a város közügyeinek figyelemmel kísérésére és abban – kisebb részben ugyan – akár javaslattételre és cselekvésre fókuszálnak. Kis lépések ezek, de nagyon fontosak, ettől leszünk aktív állampolgárok. A jelek biztatóak, csak így tovább. Tehát, szóljunk bele, vegyünk részt közügyeink alakításban! (Cikkünk szerzője közösségfejlesztő) Forrás: http://www.haon.hu/vendegjegyzet-aktiv-allampolgar/2195277
2014. feb. 12., szerda, 10:41
Szociális szövetkezet témakörben
2013. február 14. Szociális gazdaság-közösségi vállalkozás-szociális szövetkezet témakörben tegnap partnerségi fórumot tartottunk a TÁMOP 5.1.3./2 Bodrog menti felzárkóztató programunk keretében, Bodrogolasziban.